| A Gorillaz mögött álló Damon Albarn irigylésre méltó helyzetben van: teljes művészi szabadsága van, és még sokat is keres vele.
A Gorillazra nyugodtan mondhatjuk, hogy a világ legnépszerűbb virtuális zenekara. Nem is csoda, hiszen a legapróbb részletekig kidolgozott koncepció és a pop határait nemcsak feszegető, hanem azokat újraíró zene párosul.
A Blur frontembereként is tevékenykedő Damon Albarn ezúttal egy másik forradalmárt talált maga mellé, Danger Mouse személyében (aki a Beatles zenei alapjaira Jay-Z szöveget kevert).
Ha mindez nem lenne elég, az új Gorillaz korong készítésében olyan nevek vettek részt, mint Ike Turner, a De La Soul, Shaun Ryder (Happy Mondays) és Dennis Hopper.
Ennek ellenére Damon Albarn le sem tagadhatná, hogy ő a Gorillaz kvázi frontembere. A dalok hangulata és a borongós szövegek alapján akár azt is gondolhatnánk, egy újabb Blur korongot hallunk. Szerencsére a zenei kivitelezés gyökeresen eltér a Blurtől.
A Demon Days igazi különlegessége azonban abban rejlik, hogy zseniális módon megragadja, és formába önti a 21. századi életérzést. Ami eddig futurista víziónak tűnt, hirtelen a mindennapi valóság lett, és erre maga a Gorillaz léte a bizonyíték.
A Demon Days tipikusan olyan korong, amit tíz év múlva a korszak egyik meghatározó albumai között látunk majd a vh1 vagy az Mtv egyik összeállításában. Már ha lesz még tévé.
Bár a zenekar virtuális, a Demon Days a digitális letöltés helyett megéri a pénzt, hogy megvegyük az eredeti lemezt is: a borítóban mindegyik dal saját „festményt” kapott, a meglepi matricáról nem is beszélve.
Az „i”-re végül az teszi fel a pontot, hogy az új Gorillaz album a mai trendek szerint simán belefér a pop kategóriába, így széles réteghez is eljuthat. Le a kalappal Damon Albarn előtt! |
AJÁNLOM AZ OLDALT
